hétfő, november 16, 2009

roads





ősz




Megint úgy jön el
az ősz, hogy egyetlen
reményem se
teljesül.
Csak jön,
bő lódenkabátját meglebbenti,
és barna ujjával
sietve körberajzolja
a gesztenye leveleit.
Megint.

/ Boda Magdolna - (ősz) /

be kellene tolni


[...]
A test vigyorog, a lélek
már megint csak a mesébe illik.
Az agy fáradt. Ártatlan
hétvégi programokat is a halálig futtat,
aztán ő csodálkozik a legjobban a ponton,
ahonnan őrült. Hé, várjatok!

"Ne haragudjatok, jelképeznétek két percre
a semmit, amíg a kapualjban
kisírom magam? Kockázat semmi,
nincs másik kijárat, rögtön jövök, és veszem is vissza!
Mint akik segítettek betolni egy autót -
az egészből csak ennyit éreznétek!"

/ Kemény István /

november


Reggelenként szélcsend, foltokban köd,
talajmenti fagyok .
Most követem el az apró hibákat,
amikből megítélnek.
Délre biztos, hogy mindig kisüt a nap,
és aki hajnalig hánykolódott,
az is felébred.

/ Kemény István - November, pánik (részlet) /