többet nem

van, hogy kell egy beszélgetős éjjel, pár óra meg egy jó nagy "képzelt pofon" a valódi arcodnak (vagy inkább a szívnek...), és az, amit eddig már összegereblyéztél magadban, az most egy jó nagy kupac lesz végül, ott áll egyben, és... felszabadító érzés, ahogy éjjel a telihold fényénél felgyújtod az egészet.

megváltás.

megtanultam: többet nem.

és még csak ezután jött az a kósza meteor...

vasárnap száraz villámlás
bíborrózsaszín volt az ég alja
mintha emlékképek villantak
volna fel bombázások lettek volna

hétfőre sár volt és március
vége belvíz degeszre dagadt
fűcsomók rossz álom mélyre
ásott gondolatok

(...)

keddre tavasz lett teljesen a
városház téren napozni lehetett
volna elégedetten lefestett
volt az ég alja lassan kortyolt bor

in vino veritas tiéd

Isten a bírám enyém

nevünkön mi írva van

mára ismét hó hullt
szerda van eszembejutott az
az este mikor tébláboltam
magamban a hegyen
gondolataimmal
gondolataimból
kiutat keresve

bár lenne a maradék
tiszta őszinte tél
szívesen elviselném

mint lányt ki mosolyogva
letérdel száját kitátva
izgatott hévvel

bár lenne a maradék megállt idő

10 perccel 4 előtt

hogy ne kéne mozdulni
semerre legalább egy
ideig maradni egy helybe...

döntse el hogy mit akar

végig a hólepte hegyeket

viselni egyszerre hideget s
meleget veled s nélküled

nem lehet

/ Kiss Dániel - Szeszélyes töltöttség /