szerda, július 15, 2009


féknyomok nélkül emigrálnak a terveim
múltból kiragadt előhivatlan fényképeim
a színeket kiradírozom a kontúrokat hagyom
méltó vagy arra hogy Te legyél a narkotinom
mikor a kard felettem nem Damoklészé
(azt)
Isten is visszatekerné és újra megnézné
mégis gazdagabb vagyok így hogy megloptál
Te önmagától foszló hypózott cérnaszál
(viszont)
ha találkoznál azzal akibe beleszerettem
Őt feltétlen mutasd be újra nekem
addig is szoktatom ahhoz magam
hogy rendszerhiba az ha ráérsz tudni rólam

/ Ritzerfeld - Reznyik Renáta - Narko /

óótejóóég. betalált.


8 megjegyzés:

Névtelen írta...

örülök h tetszett

Wicus írta...

nagyon jó vers...de bár ne kellett volna tetszenie... de így alakult.
Te csak írj tovább :)

Névtelen írta...

Igyekszem,Hölgyem!

Wicus írta...

ha megkérdezhetem: hogy találtál ide?

napos írta...

ööö..eztet elvehetem? és öö, nem baj, ha nem várom meg míg válaszolsz? most kéne nagyon :( de ha majd válaszolsz, és azt mondod, legalább megvárhattam volna a válaszod, akkor rögvest letörlöm úgybiza

Wicus írta...

tudod, hogy Te vihetsz innen bármit, elég régi már ahhoz az ismeretség....
örültem :)

napos írta...

de drága vagy :)
köszönöm :)

Névtelen írta...

egyik barátnőm szólt hogy valakinél látott tőlem valamit a blogon, és úgy