azok a napok a jók, mikor annyi dolgom van, hogy csak rohangálok fel-alá, mint a mérgezett egér, és alig van időm, arra gondolni, hogy mennyire kellenél... azt hiszem, Te, de legalább valaki, valami, ami elbódít, amiért/amitől odavagyok... de szerencsére nem tudok, mert alig van időm érezni, alig van...
alig ötpercenként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése